A BBC szerint a tévéprédikátoroknak ugyan ma már nincs akkora hatása, mint volt a 80-as és a 90-es években, de nagyon is jelen vannak. Sokan a kábelcsatornák helyett áttértek a közösségi médiára. Ezek a prédikátorok azt hirdetik, hogy az emberek jólétét Isten szabályozza, és Isten azt akarja, hogy prosperáljanak. Ezt elő lehet segíteni azzal, ha a hívő kimutatja a hitét adomány formájában. Az adományt aztán Isten többszörösen adja vissza, akár pénz, akár gyógyulás formájában.
A prédikátorok áldozatai számára ez nem hangzik totálisan őrülten, hiszen ők elsősorban beteg, szegény emberek, akik alapesetben erőt és inspirációt merítenek a hitből a kétségbeesésük közepette. Az adományozóknak sokszor fogalmuk sincs arról, hogy a prédikátorok milyen luxuskörülmények között élnek, vagy ha mégis, akkor a gazdagságot csak égi jelnek veszik. Ha a prédikátornak működött, akkor neki miért ne működne?
És ha a csoda nem jön? Ezt a prédikátorok gyülekezetei azzal magyarázzák, hogy az adományozók hite nem elég erős, vagy van valamilyen titkos bűnük. Larry hosszú időn keresztül azt mondgatta magának, hogy kisebb dolgokban néha szerencsés volt: ajándékot kapott a szomszédjától, túlórázhatott.